Vitorlás olimpiai számok 2016-ban (Rio de Janeiro)

LASER (standard) és LASER RADIAL

A Bruce Kirby által tervezett Laser (standard) a világ egyik legnépszerűbb egyszemélyes sportvitorlása. Korábban kifejezetten “strandhajóként” tekintettek rá mivel rendkívül egyszerű felépítésű és kezelésű, azonban kiváló menettulajdonságai és embert próbáló versenytechnikái miatt kiváló sportosztállyá és más osztályok előkészítő osztályává vált. Kiváló eszköz alap vitorlás oktatásra is. A Laser standard 7.0 nm vitorlafelülettel rendelkezik és 1996-ban vált olimpiai számmá.220px-Laser_Standard_160588_01
Bár a “Laser”-t szűk értelemben a fent jellemzett standard osztályra értik, ugyanebben a hajótestben többféle rigget, azaz vitorlázatot és rudazatot is lehet használni. Így külön osztállyá nőtte ki magát a Laser Radial, amely rövidebb árbóc alsó taggal és kisebb (5.7 nm) vitorlafelülettel rendelkezik. A Laser Radial 2008 óta az egyszemélyes női vitorlás osztályt képviseli az olimpián.
A Laser 4.7 még kisebb vitorlafelülettel és előgörbített, rövid alsó árbóctaggal rendelkezik, ezáltal még kisebb súlyú és még fiatalabb tanulók, illetve versenyzők részére teszi alkalmassá a hajótest megvitorlázását.
A Rooster 8.1 pedig az árbóc meghosszabbításával teszi lehetővé nagyobb vitorlázat alkalmazását nagyobb súlyú vitorlázók részére. Mind a négy “Laser” tehát teljesen ugyanazt a típusú hajótestet használja, a különbségek kizárólag a riggben jelentkeznek  (különböző hosszúságú árbóctagok és eltérő vitorlaméret).
Megemlítendő továbbá, hogy a “Laser” márkanév alatt számos egyéb, a fentiektől teljesen eltérő típusú osztály is létezik (Laser 2, Laser Pico).

470

A 470-es osztályt 1963-ban tervezte a franca André Cornu, és hamarosan az egyik legnépszerűbb kétszemélyes vitorlás versenyosztállyá vált világszerte, 1976 óta olimpiai szám (1988-tól külön férfi és női osztályként).
A vitorlás sikló hajótesttel rendelkezik. Két vitorlával, egy bőszeles spinakkerrel és a legénység számára egy pár trapézzal felszerelve. Kiváló előkészítő hajó a high performance versenyosztályokra, de oktatóhajóként is jól használható. A 470-es osztály előkészítő osztálya a valamivel kisebb és egyszerűbben felszerelt 420-as.

49er

49er_skiff.svg A 49 lábas skiff képviseli az olimpián a modern high performance vitorlázást. A skiff (a vitorlázásban) egy kicsi, siklásra tervezett és nyitott, héj szerű hajótestet jelent, amelyet kétoldal “létrákkal” szerelnek fel, hogy a legénység minél jobban a hajótesttől oldalra terhelhessen, így ellent tudjon tartani a relatíve óriási vitorlafelületnek. Az asszimetrikus bőszeles vitorlát pedig egy tőrszerűen előre kiálló orrsudár (bowsprit) rögzíti a hajótesthez. A legénység mindkét tagja trapézzal van felszerelve. Az 49er FX rigg a Laserhez hasonlóan a standard 49er hajótestben használható csökkentett felhajtóerővel rendelkező vitorlázat könnyű súlyú női versenyzők részére.

FINN dingi

Az 1949-ben a svéd Rickard Sarby által az 1952-es Helsinki olimpiára készített sportvitorlás jelenleg a leghosszabb múltra visszatekintő olimpiai osztály. Egyszemélyes, kifejezetten nehéz súlyú versenyzők számára készült, és az egyvitorlás kivitel ellenére technikailag is rendkívül összetett hajó, sokféle beállítási lehetőséggel. Az osztályban olyan híres vitorlázók arattak többszörös olimpiai győzelmet mint pl. Paul Elvstrøm és Ben Ainslie.

NACRA 17

A többtestű vitorlázást az olimpián hosszú ideig a Tornádó osztály képviselte, egészen 2008-ig, amikor rövid egy időre megszűnt a többtestűek olimpiai képviselete.  A Nemzetközi Vitorlás Szövetség által az új többtestű osztályra meghatározott kritériumoknak egyik létező osztály, pl. az F16-os vagy F18-as sem felelt meg igazán, ezért a Morrelli & Melvin hajótervező iroda specifikusan olimpiai célra tervezte a Nacra 17-est. Ennek a típusnak fő jellemzője a C-alakban hajlított svertek, a 18-as osztálynál jelentősen könnyebb kivitel és a 16-osnál komolyabb vitorlásteljesítmény. Az osztály, amely nyílt, azaz nincs külön férfi és női kategória, először 2016-ban fog bemutatkozni az olimpián.

RS:X

Az olimipiai windsurf versenyeket a vitorlás versenyekhez hasonlóan a széliránytól föggően kitűzött pályákon rendezik. Ilyen értelemben – és mivel az olimpiai szörfözés a Nemzetközi Vitorlás Szövetség felügyelete alatt zajlik – a profi windsurftól élesen elkülönülő olimpiai szörfözés egyfajta “vitorlás” osztályként is felfogható.
Az RS:X osztály 2008 óta képviseli a szörfözést az olimpián. Az osztály egyik fő jellemzője a formula szörfözésre hajazó széles sikló test, svertes kivitellel, és nagyméretű (férfiaknál 9.5, nőknél 8.5 nm) vitorlázat, amelynek kezelése minden szélviszonyok között komoly fizikai állóképességet igényel. Részben emiatt és számos egyéb jellemzője (pl. drága karbon rudazat) következtében az osztály nem vált népszerűvé a hobbi szörfösök körében, megmaradt szűk körű versenyosztálynak.