Kivonatok a Hajózási Szabályzatból és egyéb vízi jogszabályokból

kishajó – az a hajó, amelynek hajótesten mért hossza 20 m-t nem éri el

 

[Törvény a vízi közlekedésről: 3. csónak: az emberi erővel hajtott – hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő – vízi jármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket. Csónak továbbá az a szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott – hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő – vízi jármű is, amelynek hossza a 6,2 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t, illetőleg motorteljesítménye a 4 kW-t nem éri el. Nem minősül csónaknak az építése, berendezése és felszerelése alapján elsődlegesen nem hajózási tevékenység folytatására alkalmas – külön jogszabályban meghatározott – úszóeszköz;]

 

Csónakot, nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt és gépi, illetve vitorlahajtás nélküli kishajót, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel – az vezethet, aki

a) a 14. – gépi hajtású vízi jármű esetén 17. – életévét betöltötte

b) úszni tud,

c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik,

d) ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait.

 

Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a vízi közlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.

A csónak vagy vízi sporteszköz más hajóval történő találkozásakor, keresztezésekor és előzésekor, annak a kishajóra vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.

A vitorlával haladó csónak és vízi sporteszköz a találkozási és keresztezési szabályok alkalmazásában vitorlás kishajónak minősül. Ezekre az I. rész 6.03-bis cikkében foglaltakat kell alkalmazni. [lásd fentebb: általános útjogelőírások]

Csónakkal (kivéve a hajó csónakját), kishajóval (kivéve a hajó kisgéphajóját), továbbá vízi sporteszközzel

a) a menetben levő nagyhajó útvonalát 500 m-en belül keresztezni,

b) a menetben levő gyorsjáratú hajó útvonalát keresztezni, és

c) az a) és b) pontban meghatározott, menetben lévő hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról – feltéve, hogy a víziút méretei ezt lehetővé teszik – 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.

Kikötött úszó létesítmény és a part közötti vízterületen, a kötelek, támdorongok, kikötői eszközök, az alacsonyvezetésű köteles komp kifeszített kötele alatt és közelében tartózkodni, illetve közlekedni tilos.

Vízben tartózkodó személyt – a mentés esetét kivéve –

a) vitorlás és evezős csónakkal, valamint vízi sporteszközzel legalább 10 m,

b) motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel és kisgéphajóval legkevesebb 30 m

távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízi jármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízi jármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízi jármű közeledésére – szükség esetén – kiáltással is figyelmeztetni kell és a vízi jármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.

Ha a 10. pontban előírt megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.

Vízi sporteszközzel éjszaka, továbbá korlátozott látási viszonyok között tilos közlekedni.

 

Fürdés céljából a vízi járművet csak a vezető engedélyével szabad elhagyni.

A vízi járművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell – mentésre készenlétben -, amíg az nincs teljes biztonságban.

A menetben levő csónakban tartózkodóknak – a csóváló evezést (védlizés), illetve csáklyázást végző személy kivételével – tilos állni.

A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata, továbbá a Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.

Vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 16 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.

A sportegyesület edzője, illetve az ifjúsági társadalmi szervezet csapatvezetője felel a felügyelete alatt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető és képesítéssel nem rendelkező kiskorú sportoló közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá a Szabályzatban előírtak megtartásáért.

Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését a Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, motoros vízi sporteszköz vezetését a hajózási hatóság által engedélyezett zárt vízi sportpályán szabad oktatni és gyakorolni.

Kishajóval, motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel kishajót, csónakot, vízi sporteszközt, vízisíelőt, személyt, légi járművet vontatni abban az esetben szabad, ha

a) a motor teljesítménye a vontatáshoz elegendő,

b) a vontatókötél a vízi és légi járművek műveletképességét nem gátolja,

c) a vontatókötél a vontatott vízi és légi járműről is könnyen kioldható.

A vízisít vagy más hasonló (úszó eszköznek nem minősülő) eszközt vontató vízi jármű közlekedésére – a Szabályzat vagy a hajózási hatóság eltérő átmeneti rendelkezése hiányában – a kisgéphajó közlekedésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

A vízen vontatott személy mentőmellényt köteles viselni.

Fürdésre kijelölt vízterületen vízi járművel közlekedni a 2. pontban foglaltak kivételével tilos.

Fürdésre kijelölt vízterületen vízi jármű akkor közlekedhet, ha a telephelye (engedélyezett kikötőhelye) erre a vízterületre esik vagy ha ezen a területen engedéllyel vízi munkát végez. Ilyen esetben a hajó a legkisebb biztonságos sebességgel, a legrövidebb idő alatt köteles a vízterületen áthaladni.

 

A Szabályzat és más jogszabály rendelkezésein túlmenően tilos a vízi sporteszköz közlekedése

a) ott, ahol ezt az I-7. mellékletben [hajózást szabályozó jelzések a vízi úton] meghatározott A.17 és/vagy A.18 és/vagy a A.20 jelzés jelzi,

b) a kijelölt veszteglőhelyen, ha ott úszó létesítmény tartózkodik (kivéve az elindulást és kikötést legfeljebb 5 km/h sebességgel),

c) a fürdésre kijelölt vízterületen (kivéve a nem gépi meghajtású vízi sporteszköz elindulását és kikötését legfeljebb 5 km/h sebességgel),

d) személyhajó- és kompkikötő 100 m-es körzetében (ha a vízi út méretei ezt nem teszik lehetővé, akkor a lehető legnagyobb távolságot kell ezektől tartania úgy, hogy a személyhajó és komp kikötését vagy közlekedését nem zavarhatja),

e) tavakon a partéltől számított 1000 m széles vízterületen kívül,

f) azokon a vízterületeken, ahol a meteorológiai viszonyokat a II-5. [hajózási jelzőfények fényerőssége és láthatósága] melléklet II. fejezet C. pontja szerint jelzik:

– „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a partéltől számított 500 m széles vízterületen kívül,

– „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) a vízterület egészén.

Vízi sporteszköz az alábbi vízterületeken más úszó létesítmény zavarása nélkül, biztonságos sebességgel a legrövidebb idő alatt köteles áthaladni:

a) hajóútszűkületben,

b) hídnyílásban és zsilipben, továbbá azok bejárata előtti 200 m-es vízterületen,

c) kikötőben (kivéve a vízi sporteszközök kikötőit), továbbá azok bejárata előtti 200 m-es vízterületen,

d) vízi utak keresztezésében vagy találkozásánál.

A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata:

a) ott, ahol ezt az I-7. [hajózást szabályozó jelzések a vízi úton] mellékletben meghatározott A.17. jelű tábla jelzi,

b) hajóútszűkületben,

c) zsilipben, továbbá annak 200 m-es körzetében.

 

BALATON

 

A hajó megengedett legnagyobb befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a rendelkezés legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 10%-ára alkalmazható. A 10 fő feletti befogadóképességgel rendelkező hajóknál a befogadóképesség ilyen értelmű növelésének lehetőségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.

A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-1. melléklet előírásait kell alkalmazni.

Az 1. bekezdés alkalmazása esetén a növelt befogadóképességnek megfelelő számú és nagyságú mentőmellényt kell biztosítani.

 

Csónak – a 2. és 3. bekezdésben foglaltak kivételével – a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet.

Ez a tilalom nagyhajó vagy úszó munkagép tartozékát képező munkát végző, illetve nagyhajó vagy úszó munkagép személyzetét és a munkavégző személyeket szállító csónakra nem vonatkozik.

Csónak – a szükséghelyzet kivételével – „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.

Csónak – a szükséghelyzet kivételével – „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.

Vitorlás vízi sporteszköz [a legalább 3 m2 névleges vitorlafelületű vízi sporteszköz, azaz a szörf]

a) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,

b) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen – kivéve a kijelölt fürdőhely területét – közlekedhet,

c) a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó szél esetében – a szükséghelyzet kivételével – nem közlekedhet.

 

 

Biztonsági Előírásaok

 

Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:

a) mentőmellény – a csónakban tartózkodó kiskorúak és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,

b) evező – a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

c) horgony – 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),

d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc – legalább 10 fm,

e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz – 1 db,

f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel – 1 db,

g) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített – tábla,

h) ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék – 1 db.

Az 1. pontban foglalt rendelkezéseket a kajakok, kenuk, kilbótok, szkiffek, dublók, triplettek, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

a) mentőmellény – a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,

b) evező – a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs – 1 db,

d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc – 5 fm,

e) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten jól látható helyen, tartósan rögzített tábla,

f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel – 1 db.

A versenycsónak kötelező felszerelését az országos szakági szövetség verseny- és edzésszabályai szerint kell biztosítani. Ezzel a felszereléssel a meghirdetett edzés és a verseny – beleértve versenyre vagy edzésre előírt biztosítással a versenyre, edzésre megtett oda- és visszautat – ideje alatt közlekedhet versenycsónak.

Nagyhajó tartozékát képező csónakot az 1. pontban foglaltakon kívül a következőkkel kell felszerelni:

a) mentőmellény – a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,

b) mentőgyűrű vagy mentőpatkó, legalább 27,5 m hosszú felúszó kötéllel – 1 db,

c) legalább 1,5 m nyélhosszúságú csáklya – 1 db.

 

 

KEDVTELÉSI CÉLÚ VÍZI JÁRMŰ BÉRBE- VAGY HASZNÁLATBA ADÁSÁRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI SZABÁLYOK

A kedvtelési célú vízi jármű bérbe- vagy használatba adására (a továbbiakban: személyzet nélkül való kölcsönzés) a következő szabályokat kell alkalmazni:

A kedvtelési célú vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző felel a kölcsönzött vízi jármű üzemképes állapotáért.

A vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző vagy nem gazdasági célból használatba adó szervezet, illetve az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybe vevő) írásbeli nyilatkozatát beszerezni arról, hogy tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízijárművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.